Állandó kiállítások
A kapubejáróban elsősorban a különböző korokból származó kőemlékek, római kori síremlék, feliratos kövek, a Zichy-Waldstein család címere és "A várpalotai vár története festményeken" című kiállítás látható. A belső várkapun át jutunk be a várépületbe, itt kezdődnek a vegyészeti múzeum kiállításai. A folyosó két oldalán diorámákban az egykori Hungária Vegyiművek üzemei, a folyosó végén egy XVIII. sz.-ból származó hamuzsírfőző-üst látható. A hamuzsír a honi vegyipar első termékei közé tartozott, évi 30-40 ezer mázsát állítottak elő belőle és a nyugati fejlett textil- és üvegipar hasznosította.
A lépcsőház előterében alkimista műhelyt ábrázoló festmény, Bittera Gyula levendulaolaj-lepárló berendezése (jelenleg országos kiállításhoz kölcsönadva), a Veszprémi Egyetem 50-es évekből származó desztilláló készüléke és a millenniumi kiállításra készített, a Kőbányai Porcelángyárban üzemelt membrános zagyszivattyú látható.
A lépcsőházban megkezdődik a "Híres vegyészek arcképcsarnoka", amely a hazai kémia és vegyipar jeles képviselőinek állít emléket. Az 58 portrét bemutató gyűjtemény jeles alakjai között láthatjuk Müller Ferencet, akit a tellúr felfedezőjeként, Hevesy György Nobel-díjast, akit a radioaktív indikáció módszerének felfedezőjeként tisztelünk. A magyar Nobel-díjasok közül a legtöbben a kémia területén végzett kutatásaikért részesültek ebben a legrangosabb szakmai elismerésben. (Hevesy Györgyön kívül Zsigmondy Richárd, Polányi János és Oláh György).
Az első emeleten megkezdődik a magyar vegyipar és kémiatudomány időrendi bemutatása a "Vegyészet az ókortól a reformkorig", "A reformkor vegyészete" és "A magyar vegyipar fejlődése 1919-től 1945-ig" kiállításokkal. A tablókon, a tárlókban kiállított anyagok alapján a látogatók megismerhetik az iparág fejlődését, jelentős, sokszor kiemelkedően új eredményeit, legjelesebb képviselőit. Az épület első emeletéről nyílik szinteltolással a Várpalotai Bányászati és Helytörténeti Gyűjtemény, valamint a múzeum tárgyi raktára is.
A lépcsőházban tovább folytatódik az arcképcsarnok, majd a második emeleten a múzeum egyik legszebb helyiségébe, a Márvány terembe lépünk. Itt "A kémiaoktatás története 1750-1950" című kiállítás látható, amelyhez szervesen kapcsolódik a kémia tankönyvek fejlődését ismertető kamarakiállítás. A Márvány teremmel szembeni termekben "Mérlegkiállítás", "Vegyiparunk és gyógyszeriparunk az ezredfordulón", "Az 1940-50-es évek kémiai laboratóriuma" és "Számítástechnika a vegyipar szolgálatában" láthatók. Ide csatlakozik még az időszaki vagy emlékkiállítások rendezésére alkalmas kisterem, amelynek állandó kiállítási eleme Tassy Klára nagyméretű gobelinje: "A vegyipar allegóriája".
A múzeum állandó- és kamara kiállításaival, valamint vándorkiállítások megrendezésével kínál hasznos időtöltést a látogatóknak. Emlékkiállításokkal ünnepeljük meg jelentős iparvállalataink és intézményeink évfordulóit, szakmai eredményeit. A múzeum látogatottsága növekszik. A látogatói létszám növekedésében szerepet játszik az egyre növekvő igény a szabadidő kultúrált és tartalmas eltöltésére. A modern tájékoztatás eszközeivel a múzeum is szélesebb körben tudja népszerűsíteni magát, ennek közvetlen hatása a növekvő számú iskolai csoport bejelentkezésével jól mérhető. Legjelentősebb törekvésünk a 6 éve indított új programunk, a nyári "Alkimista tábor", amely a kémia népszerűsítésére vállalkozott az általános- és középiskolás diákok körében. Ezt a célunkat erősíti a tanulói látogatócsoportoknak kínált "kémiaóra a múzeumban", amelyet kémiatanár vezet.
Az eltelt több mint 40 év gyűjtőmunkájának eredményeit a következő számok tükrözik. A tárgyi gyűjtemény állománya meghaladja a 8950 darabot, az általános ipartörténeti dokumentációs gyűjtemény a 43800 tételt, a könyvtári állomány a 18760 kötetet, a fotónegatív gyűjtemény a 16900 darabot, a pozitív képek gyűjteménye a 10900 darabot, a mozgófilm gyűjteménye a 34 900 métert. Ehhez csatlakoznak még a letétként kezelt anyagok, a diapozitív, a video és CD-ROM gyűjtemény. A gyűjtemények rendezése, a beérkező anyagok nyilvántartásba vétele a mindenkori gyűjteménykezelők, könyvtárosok és a restaurátor feladata. Az összegyűjtött anyagok tudományos feldolgozása időigényes munka, gyakran külső kutatók bevonásával történik. A múzeumi munkatársak tanulmányai, amelyeket a gyűjteményi anyagok felhasználásával, saját kutatásaik alapján készítettek a MVM Kiadványai füzetsorozatban, a szaksajtóban, életrajzi könyvek formájában jelentek meg. A múzeum főállású alkalmazotti létszáma az évek során átlag 8 fő (1 vezető, 2 gyűjteménykezelő, 1 könyvtáros, 1 restaurátor, 1 gazdasági ügyintéző, gondnok, 1 adminisztrátor, 1 takarító). A múzeum nyitvatartási időszakában, áprilistól októberig 4 fő nyugdíjas látja el a teremőri feladatokat.
A múzeum a szakmai rendezvényeken túl városi közművelődési feladatokat is ellát, amelyről a Várpalota Város Önkormányzatával 1997-ben kötött együttműködési megállapodás rendelkezik és a megelőző évek gyakorlatára épült. A múzeum mindig helyet adott a városi rendezvényeknek, iskolai vetélkedőknek, civil szervezeteknek, egyesületeknek. A várudvari rendezvények sikeres lebonyolítását a kívánt mértékben részvétellel vagy ügyeletadással segítettük.
